Repaglinide Accord 0,5 mg tabletta
0,5 mg repaglinid tablettánként.
Fehér/törtfehér, bikonvex, ferdén levágott élű, filmborítás nélküli tabletta egyik oldalán „R” felirattal, a másikon felirat nélkül.
kielégítően. A repaglinid ajánlott még metforminnal történő kombinációban, azon 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőttek esetében, akik csak metformin monoterápiával nem tarthatók
Az optimális vércukorszint kialakításához a repaglinidet étkezés előtt kell bevenni, és egyénileg kell
Rövid ideig tartó repaglinid kezelés is elegendő lehet azoknál a 2-es típusú cukorbetegeknél, akik
vércukorválasztól függően.
Különleges betegcsoportok
Májkárosodás Májelégtelenségben szenvedő betegeken nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Legyengült vagy alultáplált betegek
A repaglinid kezelésre átállított betegeknél a javasolt, maximális kezdő adag 1 mg, közvetlenül a
Gyermekek
A repaglinidet a főétkezések előtt kell bevenni (azaz prepandialisan).
megelőző 30 perctől a közvetlenül az étkezés előtti bevételig terjedhet (azaz prepandialisan naponta 2, 3 vagy 4 étkezés alkalmával). Azoknak a betegeknek, akik kihagynak egy étkezést (vagy beiktatnak
- A repagliniddel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.
- Gemfibrozil egyidejű használata (lásd 4.5 pont).
esetekben szükséges lehet a repaglinid kezelés megszakítása, és ideiglenes inzulinkezelés alkalmazása. Hypoglykaemia A repaglinid, a többi inzulinszekréciót serkentő antidiabetikumhoz hasonlóan, hypoglykaemiát képes előidézni. Egyidejű alkalmazás inzulinszekréciót serkentő antidiabetikumokkal Az orális antidiabetikumok vércukorcsökkentő hatása nagyon sok betegben idővel csökken. Ez lehet a diabetes súlyosbodásának vagy a gyógyszer iránti érzékenység csökkenésének a következménye. Ezt a jelenséget másodlagos rezisztenciának nevezik, megkülönböztetve az elsődleges rezisztenciától, amikor egyes betegeknél már az első gyógyszer hatástalannak bizonyul. Mielőtt a betegnél másodlagos rezisztenciát állapítanának meg, ellenőrizni kell az adag beállítását, a diéta és a fizikai aktivitás betartását. A repaglinid a ß-sejteken egy meghatározott kötőhelyen rövid ideig fejti ki hatását. Inzulinszekréciót fokozó szerekkel szembeni másodlagos rezisztencia esetén a repaglinid hatásának tanulmányozására nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Egyéb inzulinszekréciót fokozó szerekkel való kombinációs kezeléssel nem történtek klinikai vizsgálatok. Egyidejű alkalmazás Neutral Protamin Hagedom (NPH) inzulinnal vagy tiazolidindion vegyületekkel NPH inzulinnal vagy tiazolidindion vegyületekkel való kombinációs kezelésben végeztek vizsgálatokat. Mindemellett más kombinációs kezelésekhez viszonyítva a haszon-kockázat profil továbbra is megtartott. Egyidejű alkalmazás metforminnal Metforminnal való kombinációs kezelésben növekszik a hypoglykaemia veszélye. Akut koronária szindróma A repaglinid alkalmazása összefüghet az akut koronária szindróma (pl. myocardialis infarctus) gyakoriságának növekedésével, lásd 4.8 és 5.1 pont.
Egyidejű alkalmazás A repaglinidet körültekintéssel kell használni, vagy alkalmazását kerülni kell olyan betegek esetén, akik a repaglinid metabolizmusát befolyásoló gyógyszert kapnak (lásd 4.5 pont). Ha az együttes alkalmazás elengedhetetlen, gondos vércukorszint monitorozást és szoros klinikai ellenőrzést kell végezni.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Számos olyan gyógyszer ismert, amely a repaglinid metabolizmusát befolyásolja, ezért az orvosnak a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokat figyelembe kell vennie. In vitro adatok azt mutatják, hogy a repaglinid metabolizmusában főként a CYP2C8, de a CYP3A4 is szerepet játszik. Egészséges önkénteseken végzett klinikai vizsgálatok adatai alapján a repaglinid lebontásában a CYP2C8 tűnik a legfontosabb enzimnek, míg a CYP3A4 szerepe kisebb, de a CYP3A4 relatív szerepe megnőhet, ha a CYP2C8 gátolt. Következésképpen a fenti citokróm P-450 enzimeket befolyásoló vegyületek gátlás vagy indukció révén megváltoztathatják a repaglinid metabolizmusát és ezáltal a clearance-ét is. Különös gondossággal kell eljárni, ha a repagliniddel együtt olyan inhibitorokat alkalmaznak, amelyek mind a CYP2C8, mind a CYP3A4 enzimeket gátolják. In vitro adatok alapján úgy tűnik, hogy a repaglinid az aktív hepatikus felvétel szubsztrátja (organic anion transporting protein OATP1B1). Azok a vegyületek, amelyek gátolják az OATP1B1-et, hasonló módona repaglinid plazmakoncentrációját növelő potenciállal rendelkezhetnek, mint azt a ciklosporinnál igazolták (lásd alább). A következő anyagok fokozhatják és/vagy elnyújthatják a repaglinid hypoglykaemizáló hatását: gemfibrozil, klaritromicin, itrakonazol, ketokonazol, trimetoprim, ciklosporin, deferazirox, klopidogrél, egyéb antidiabetikus hatású vegyületek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), nem szelektív béta-blokkoló vegyületek, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, nem szteroid gyulladásgátlók, oktreotid, alkohol és anabolikus szteroidok. A CYP2C8 gátló gemfibrozil (600 mg napi kétszer) és a repaglinid (0,25 mg egyszeri adag) együttes alkalmazása a repaglinid AUC-jét 8,1-szeresére és a Cmax-ot 2,4-szeresére növelte egészséges önkéntesekben. A felezési idő 1,3 óráról 3,7 órára nőtt, ami a repaglinid fokozott és elnyújtott vércukorcsökkentő hatását eredményezte, és a plazma repaglinid koncentrációja az alkalmazást követő 7. órában 28,6-szeresére nőtt a gemfibrozil hatására. A repaglinid és a gemfibrozil együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A közepes erősségű CYP2C8 inhibitor trimetoprim (160 mg napi kétszer), és repaglinid (0,25 mg egyszeri adag) együttes alkalmazása emelte a repaglinid AUC, Cmax és t½ értékét (1,6-szeresére, 1,4-szeresére illetve 1,2-szeresére), de statisztikailag nem volt szignifikáns hatással a vércukorszintre. A fenti farmakodinámiás hatás hiányát a repaglinid szubterápiás adagjánál figyelték meg. A repaglinid trimetoprimmal történő együttes alkalmazását kerülni kell, mivel ennek a kombinációnak a biztonságossági profilját 0,25 mg repaglinid és 320 mg trimetoprim dózis felett nem vizsgálták. Ha az együttes alkalmazás elengedhetetlen, gondos vércukorszint monitorozást és szoros klinikai ellenőrzést kell végezni (lásd 4.4 pont). A rifampicin, ami egy erős CYP3A4 és CYP2C8 induktor, egyszerre indukálja és gátolja a repaglinid metabolizmusát. A repaglinid alkalmazását megelőző, 7 napig tartó rifampicin-kezelés (600 mg), majd a 7. napon mellé adott repaglinid (4 mg egyszeri adag) hatására az AUC 50%-kal csökkent (az indukció és a gátlás együttes hatása). Amikor az utolsó rifampicin adag után 24 órával adták a repaglinidet, a repaglinid AUC-je 80%-kal csökkent (csak indukciós hatás). A rifampicin és a repaglinid együttes alkalmazása éppen ezért szükségessé teheti a repaglinid
adagjának módosítását – a vércukor-koncentráció gondos monitorozása mellett – a rifampicin kezelés megkezdésekor (akut gátlás), együttes alkalmazásukkor (kevert gátlás és indukció), a rifampicin kezelés leállításor (csak indukció) és utána még kb. két hétig, amikor a rifampicin indukciós hatása már nem érvényesül. Nem zárható ki, hogy egyéb induktoroknak, pl. fenitoin, karbamazepin, fenobarbitál, orbáncfű (Hypericum perforatum) hasonló hatása lehet. A ketokonazolnak, amely a CYP3A4 enzim erős és kompetitív inhibitorainak egy prototípusa, a repaglinid farmakokinetikájára gyakorolt hatását vizsgálták egészséges egyéneken. 200 mg ketokonazol együttadása (4 mg repaglinid egyszeri adag) 1,2-szeresére emelte a repaglinid AUC-jét és Cmax értékét, míg a vércukor-koncentráció profil kevesebb, mint 8%-kal módosult. 100 mg itrakonazol (CYP3A4 inhibitor) együttadását szintén vizsgálták egészséges önkénteseken, és az AUC 1,4-szeresére emelkedett. Azt tapasztalták, hogy egészséges önkéntesekben a vércukorszint nem változott szignifikánsan. Egészséges önkénteseken végzett gyógyszerkölcsönhatási vizsgálatban 250 mg klaritromicin (a hatásmechanizmusa alapján erős CYP3A4 inhibitor) kissé emelte a repaglinid AUC-jét (1,4-szeresére) és Cmax értékét (1,7-szeresére), megemelte a szérum inzulin AUC-jét, átlagosan 1,5-szeresére és a maximum koncentráció értékét 1,6-szeresére. Ennek a kölcsönhatásnak a pontos mechanizmusa nem ismert. Egy egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban (egyszeri adagban adott 0,25 mg) repaglinid és (ismételten adott 100 mg) ciklosporin együttes alkalmazása a repaglinid AUC-t 2,5-szeresére és a Cmax-értékét 1,8-szeresére növelte. Mivel 0,25 mg repaglinid dózisnál nagyobb adagok esetén a kölcsönhatást még nem vizsgálták, a repaglinid és a ciklosporin együttes alkalmazását kerülni kell. Amennyiben úgy tűnik, hogy együttes adagolásra van szükség, gondos klinikai és vércukor monitorozást kell végezni (lásd 4.4 pont). Egy egészséges önkéntesekkel végzett interakciós vizsgálatban, a közepesen erős CYP2C8- és CYP3A4-gátló deferazirox (30 mg/kg/nap, 4 napon keresztül) és a repaglinid (egyetlen 0,5 mg-os dózis) együttes alkalmazása a repaglinid szisztémás expozíció (AUC) kontrollhoz viszonyított 2,3szeres (90%-os CI [2,03-2,63]) és a Cmax 1,6-szeres (90%-os CI [1,42-1,84]) emelkedését, valamint a vércukorérték kismértékű, szignifikáns csökkenését eredményezte. Mivel a 0,5 mg-os repaglinid adagnál magasabb dózisoknál a kölcsönhatást nem vizsgálták, a deferazirox repagliniddel történő egyidejű alkalmazását kerülni kell. Amennyiben az együttadás szükségesnek tűnik, gondos klinikai követés és vércukorszint monitorozás szükséges (lásd 4.4 pont). Egy egészséges önkéntesekkel végzett interakciós vizsgálatban, a CYP2C8-gátló (300 mg telítő adag) klopidogréllel történő együttes alkalmazása a repaglinid expozícióját (AUC0–∞) 5,1-szeresére növelte, és (75 mg napi adag) folyamatos alkalmazása a repaglinid expozícióját (AUC0–∞) 3,9-szeresére növelte. A vércukorértékek kismértékű, szignifikáns csökkenését figyelték meg. A klopidogrél és a repaglinid együttes alkalmazását kerülni kell, mert az egyidejű kezelés biztonságossági profilját nem állapították meg ezeknél a betegeknél. Amennyiben egyidejű alkalmazásuk szükséges, a vércukorszintet gondosan monitorozni kell, és szoros klinikai követésre van szükség (lásd 4.4 pont). A béta-blokkoló gyógyszerek elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit. Cimetidin, nifedipin, ösztrogén vagy szimvasztatin (mindegyik CYP3A4 szubsztrát) repagliniddel történő együttadásakor a repaglinid farmakokinetikai paraméterei nem változtak jelentősen. Egészséges önkéntesek esetén a repaglinid-kezelésnek nincs klinikailag jelentős hatása a digoxin, theophyllin vagy warfarin farmakokinetikai tulajdonságaira egyensúlyi állapotban. Ezért ezen anyagok repagliniddel való együttadása esetén nincs szükség azok adagjának módosítására. Az alábbi gyógyszerek csökkenthetik a repaglinid hypoglikaemizáló hatását: orális fogamzásgátlók, rifampicin, barbiturátok, karbamazepin, tiazidok, kortikoszteroidok, danazol, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok.
Fokozottan kell ellenőrizni a repaglinid kezelés alatt álló beteget, ha a fenti gyógyszerek valamelyikével kezelést kezdenek, vagy kezelést fejeznek be, mert a glükózanyagcsere megváltozhat. Ha a repaglinidet olyan gyógyszerekkel együtt kívánják adni, amelyek a repaglinidhez hasonlóan szintén elsősorban az epével választódnak ki, minden lehetséges kölcsönhatást figyelembe kell venni. Gyermekek Gyermekek és serdülők körében interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Terhes nők részvételével nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A repaglinid alkalmazását terhesség alatt kerülni kell. Szoptatás Szoptató nők részvételével nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A repaglinidet nem szabad szoptató nőknél alkalmazni. Termékenység Az embriofoetális és utódfejlődésre gyakorolt hatásokat valamint a tejbe történő kiválasztást tanulmányozó állatkísérletekből származó adatok az 5.3 pontban találhatóak.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges
képességekre
A Repaglanide Accord közvetlen módon nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, de hypoglykaemiát okozhat. A betegnek javasolni kell, hogy tegyen óvintézkedéseket a vezetés közben jelentkező hypoglykaemia megelőzése érdekében. Különösen fontos ez azok esetében, akik a hypoglykaemia figyelmeztető jeleit nem, vagy csak csökkent mértékben észlelik, vagy gyakran van hypoglykaemiás epizódjuk. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A leggyakrabban jelentett mellékhatás a vércukorszint változása, azaz a hypoglykaemia. Az efféle reakciók előfordulása egyéni tényezőktől függ, olyanoktól, mint az étkezési szokások, az adagolás, a testmozgás és a stressz. A mellékhatások táblázatos felsorolása A repaglinid kezeléssel és más orális antidiabetikumokkal szerzett tapasztalatok alapján az alábbi mellékhatások várhatók: A gyakoriságra vonatkozó jelzők jelentése: gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100), ritka (≥ 1/10 000, < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Immunrendszeri betegségek és Allergiás reakciók* Nagyon ritka tünetek
Anyagcsere- és táplálkozási Hypoglykaemia Gyakori betegségek és tünetek Hypoglykaemiás coma és Nem ismert hypoglykaemiás eszméletlenség
Szembetegségek és szemészeti Fénytörési rendellenesség* Nagyon ritka tünetek
Szívbetegségek és szívvel Cardiovascularis betegség Ritka kapcsolatos tünetek
Emésztőrendszeri betegségek Hasfájás, hasmenés Gyakori és tünetek Hányás, székrekedés Nagyon ritka
Hányinger Nem ismert
Máj- és epebetegségek, illetve Májműködési zavar, Nagyon ritka tünetek emelkedett májenzimértékek*
A bőr és a bőr alatti szövet Túlérzékenység* Nem ismert betegségei és tünetei
- Lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” című szakaszt.
Néhány kiválasztott mellékhatás leírása Allergiás reakciók Általános túlérzékenységi reakciók (pl. anaphylaxiás reakció), vagy immunológiai reakciók, mint a vasculitis. Fénytörési rendellenességek Közismert, hogy a vércukorszint változása átmeneti látászavarokat okoz, különösen a kezelés kezdetén. A repaglinid-kezelés megkezdése után csupán néhány esetben számoltak be erről a rendellenességről. A klinikai vizsgálatok során egyetlen ilyen esetben sem kellett megszakítani a repaglinid-kezelést. Májműködési zavar, emelkedett májenzimértékek A repaglinid-kezelés során néhány esetben a májenzimértékek emelkedéséről számoltak be. A legtöbb eset enyhe és átmeneti jellegű volt, és csupán néhány beteg szakította meg a kezelést a májenzimek emelkedése miatt. Nagyon ritka esetekben súlyos májműködési zavart jelentettek. Túlérzékenység Előfordulhatnak a bőr túlérzékenységi reakciói, mint pl. erythema, viszketés, bőrkiütések és urticaria. Az eltérő kémiai szerkezet miatt nincs ok keresztallergiát feltételezni a szulfonilurea készítményekkel. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A repaglinid-kezelést 6 héten keresztül adták, naponta négyszer, hetenként emelkedő adaggal, 4-20 mg-ig. Biztonságosságával kapcsolatos aggályok nem merültek fel. Ebben a klinikai vizsgálatban megnövelt kalóriabevitellel elkerülték a hypoglykaemiát, de egy relatív túladagolás túlzott vércukorszint-csökkenést okozhat hypoglykaemiás tünetek kialakulásával (szédülés, izzadás, remegés, fejfájás, stb.). Amennyiben ezek a tünetek előfordulnának, megfelelő intézkedéseket kell tenni az alacsony vércukorszint korrekciójára (szájon át bevett szénhidrátok). Súlyosabb mértékű hypoglykaemiát, amely rohammal, eszméletvesztéssel vagy comával jár, intravénásan adott glükózzal kell kezelni.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia, egyéb vércukorszint-csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok, ATC kód: A10B X02. Hatásmechanizmus A repaglinid egy rövid hatású, orálisan alkalmazott, inzulinszekréciót fokozó szer. A repaglinid azáltal csökkenti akutan a vércukorszintet, hogy serkenti az inzulin felszabadulását a pancreasból, ez a hatás a pancreas-szigetek működőképes β-sejtjeitől függ. A repaglinid a többi szekréciófokozó célproteinjétől eltérő célproteinen keresztül zárja a β-sejt membránjában az ATP-függő kálium-csatornákat. Ez depolarizálja a β-sejtet, és a kalcium-csatornák megnyitásához vezet. Az ennek következtében megnövekedett kalcium beáramlás a β-sejt inzulin szekrécióját indukálja. Farmakodinámiás hatások 2-es típusú diabeteses betegeknél az étkezésekre adott inzulinotróp válasz a repaglinid adag bevétele után 30 percen belül jelentkezett. Ez vércukorcsökkentő hatást eredményezett az étkezés alatt. A megemelt inzulinszint nem tart tovább, mint az étkezés időtartama. A plazma repaglinid szintje gyorsan csökkent, és 4 órával a bevétel után alacsony koncentrációt mértek a 2-es típusú cukorbetegek plazmájában. Klinikai hatásosság és biztonságosság Dózisfüggő vércukorcsökkenést igazoltak 2-es típusú cukorbetegekben 0,5-4 mg repaglinid adagok alkalmazása esetén. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a repaglinid adagolása akkor optimális, ha azt a főétkezésekhez adják (preprandiális adagolás). Az adagot általában az étkezést megelőző 15 percben javasolt bevenni, de a tabletta bevehető közvetlenül az étkezést megelőzően vagy 30 perccel az étkezés előtt is. Az egyik epidemiológiai vizsgálat szerint felmerül a repagliniddel kezelt csoportban az akut koronária szindróma fokozott kockázata a szulfonilureát alkalmazó csoporthoz viszonyítva (lásd 4.4 és 4.8 pont).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A repaglinid gyorsan felszívódik a gastrointestinális traktusból, ami a hatóanyag plazmakoncentrációjának gyors növekedéséhez vezet. A plazmaszint a gyógyszer bevétele után 1 órán
belül éri el a csúcsértéket. A maximum elérése után a plazmaszint gyorsan csökkenFarmakokinetikáját átlagosan 63%-os abszolút biohasznosulás (CV 11%) jellemzi. Nem találtak klinikailag jelentős farmakokinetikai különbséget akkor, ha a repaglinidet 0, 15 vagy 30 perccel az étkezés előtt, illetve ha éhgyomorra adták. Klinikai vizsgálatok során a plazmakoncentrációban jelentős interindividuális ingadozást (60%) találtak. Az intraindividuális ingadozás csekély vagy közepes nagyságú (35%), de mivel a repaglinid adagot az egyéni klinikai válasz függvényében kell beállítani, így az interindividuális ingadozás a hatékonyságot nem befolyásolja. Eloszlás A repaglinid farmakokinetikáját kb 30 literes, alacsony megoszlási térfogat jellemzi (megegyezik az intracelluláris folyadékban való megoszlással), és emberben nagymértékben (több mint 98%-ban) kötődik a plazmafehérjékhez. Elimináció A repaglinid gyorsan, 4-6 órán belül kiürül a vérből. A plazma elimináció felezési ideje kb. 1 óra. A repaglinid csaknem teljesen metabolizálódik, és klinikai szempontból lényeges hypoglykaemiás hatással rendelkező metabolitot nem azonosítottak. A repaglinid metabolitjai elsődlegesen az epével választódnak ki. A bevitt adag kis része (8%-nál kevesebb) elsősorban metabolit formájában jelenik meg a vizeletben. Változatlan formában a repaglinid 1%-ánál kisebb része ürül ki a széklettel. Különleges betegcsoportok A repaglinid expozíció fokozott májelégtelenségben szenvedőknél és idősebb 2-es típusú cukorbetegeknél. 2 mg egyszeri adag felvétele után (májelégtelenségben szenvedőknél 4 mg) az AUC (SD) egészséges önkéntesekben 31,4 ng/ml x óra (28,3) volt, májelégtelenségben szenvedőknél 304,9 ng/ml x óra (228,0) és 2-es típusú idős cukorbetegeknél 117,9 ng/ml x óra (83,8) volt. Súlyosan vesekárosodott betegeknél (kreatinin clearance: 20-39 ml/perc) öt napig tartó repaglinid kezelés (3 x 2 mg/nap) után a görbe alatti terület (AUC) és a felezési idő (t½) a normál vesefunkciójú betegek értékeihez képest szignifikánsan, a kétszeresére emelkedett. Gyermekek Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre. Állatkísérletekben a repaglinid nem mutatott teratogén hatást. A vemhesség utolsó szakaszában és a szoptatás alatt nagy adagú repagliniddel kezelt nőstény patkányoknál a patkány foetusban és az újszülött utódokban embriotoxicitást és abnormális végtagfejlődést figyeltek meg. A repaglinidet kimutatták a kísérleti állatok tejében.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Mikrokristályos cellulóz (E460) Vízmentes kalcium-hidrogén-foszfát Kukoricakeményítő Povidon Glicerin Magnézium-sztearát Meglumin Poloxamer 188
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
30, 90, 120, 180 vagy 270 tabletta alumínium/alumínium buborékfóliában, dobozban. 100 tabletta HDPE palackban, dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Nincsenek különleges előírások.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Accord Healthcare S.L.U. World Trade Center, Moll de Barcelona, s/n, Edifici Est 6ª planta, 08039 Barcelona, Spanyolország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/11/743/001-004, EU/1/11/743/005, EU/1/11/743/016
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011 december 22 A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2016 Szeptember 19
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
Repaglinide Accord 1 mg tabletta
1 mg repaglinid tablettánként.
Halványsárgától sárgáig terjedő színű, kerek, bikonvex, filmréteg nélküli, ferdén levágott élű tabletta az egyik oldalán „R” felirattal, a másikon felirat nélkül. Márványozott színezet előfordulhat.
kielégítően. A repaglinid javallott még metforminnal történő kombinációban, azon 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőttek esetében, akik csak metformin monoterápiával nem tarthatók
Az optimális vércukorszint kialakításához a repaglinidet étkezés előtt kell bevenni, és egyénileg kell
Rövid ideig tartó repaglinid kezelés is elegendő lehet azoknál a 2-es típusú cukorbetegeknél, akik
vércukorválasztól függően.
Különleges betegcsoportok
Májkárosodás Májelégtelenségben szenvedő betegeken nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Legyengült vagy alultáplált betegek
A repaglinid-kezelésre átállított betegeknél a javasolt, maximális kezdő adag 1 mg, közvetlenül a
Gyermekek
A repaglinidet a főétkezések előtt kell bevenni (azaz preprandialisan).
megelőző 30 perctől a közvetlenül az étkezés előtti bevételig terjedhet (azaz preprandialisan naponta 2, 3 vagy 4 étkezés alkalmával). Azoknak a betegeknek, akik kihagynak egy étkezést (vagy beiktatnak
- A repagliniddel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.
- Gemfibrozil egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).
esetekben szükséges lehet a repaglinid kezelés megszakítása, és ideiglenes inzulinkezelés alkalmazása. Hypoglykaemia A repaglinid, a többi inzulinszekréciót serkentő antidiabetikumhoz hasonlóan, hypoglykaemiát képes előidézni. Egyidejű alkalmazás inzulinszekréciót serkentő antidiabetikumokkal Az orális antidiabetikumok vércukorcsökkentő hatása nagyon sok betegben idővel csökken. Ez lehet a diabetes súlyosbodásának vagy a gyógyszer iránti érzékenység csökkenésének a következménye. Ezt a jelenséget másodlagos rezisztenciának nevezik, megkülönböztetve az elsődleges rezisztenciától, amikor egyes betegeknél már az első gyógyszer hatástalannak bizonyul. Mielőtt a betegnél másodlagos rezisztenciát állapítanának meg, ellenőrizni kell az adag beállítását, a diéta és a fizikai aktivitás betartását. A repaglinid a ß-sejteken egy meghatározott kötőhelyen rövid idegi fejti ki hatását. Inzulinszekréciót fokozó szerekkel szembeni másodlagos rezisztencia esetén a repaglinid hatásának tanulmányozására nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Egyéb inzulinszekréciót fokozó szerekkel való kombinációs kezeléssel nem történtek klinikai vizsgálatok. Egyidejű alkalmazás Neutral Protamin Hagedorn (NPH) inzulinnal vagy tiazolidindion vegyületekkel NPH inzulinnal vagy tiazolidindion vegyületekkel való kombinációs kezelésben végeztek vizsgálatokat. Mindemellett más kombinációs kezelésekhez viszonyítva a haszon-kockázat profil továbbra is megtartott. Egyidejű alkalmazás metforminnal Metforminnal való kombinációs kezelésben növekszik a hypoglykaemia veszélye. Akut koronária szindróma A repaglinid alkalmazása összefüghet az akut koronária szindróma (pl. myocardialis infarctus) gyakoriságának növekedésével, lásd 4.8 és 5.1 pont. Egyidejű alkalmazás
A repaglinidet körültekintéssel kell használni, vagy alkalmazását kerülni kell olyan betegek esetén, akik a repaglinid metabolizmusát befolyásoló gyógyszert kapnak (lásd 4.5 pont). Ha az együttes alkalmazás elengedhetetlen, gondos vércukorszint monitorozást és szoros klinikai ellenőrzést kell végezni.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Számos olyan gyógyszer ismert, amely a repaglinid metabolizmusát befolyásolja, ezért az orvosnak a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokat figyelembe kell vennie. In vitro adatok azt mutatják, hogy a repaglinid metabolizmusában főként a CYP2C8, de a CYP3A4 is szerepet játszik. Egészséges önkénteseken végzett klinikai vizsgálatok adatai alapján a repaglinid lebontásában a CYP2C8 tűnik a legfontosabb enzimnek, míg a CYP3A4 szerepe kisebb, de a CYP3A4 relatív szerepe megnőhet, ha a CYP2C8 gátolt. Következésképpen a fenti citokróm P-450 enzimeket befolyásoló vegyületek gátlás vagy indukció révén megváltoztathatják a repaglinid metabolizmusát és ezáltal a clearance-ét is. Különös gondossággal kell eljárni, ha a repagliniddel együtt olyan inhibitorokat alkalmaznak, amelyek mind a CYP2C8, mind a CYP3A4 enzimeket gátolják. In vitro adatok alapján úgy tűnik, hogy a repaglinid az aktív hepatikus felvétel szubsztrátja (organic anion transporting protein OATP1B1). Azok a gyógyszerek, amelyek gátolják az OATP1B1-et, hasonló módona repaglinid plazmakoncentrációját növelő potenciállal rendelkezhetnek, mint azt a ciklosporinnál igazolták (lásd alább). A következő anyagok fokozhatják és/vagy elnyújthatják a repaglinid hypoglikaemizáló hatását: gemfibrozil, klaritromicin, itrakonazol, ketokonazol, trimetoprim, ciklosporin, deferazirox, klopidogrél, egyéb antidiabetikus hatású vegyületek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), nem szelektív béta-blokkoló vegyületek, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, nem szteroid gyulladásgátlók, oktreotid, alkohol és anabolikus szteroidok. A CYP2C8 gátló gemfibrozil (600 mg napi kétszer) és a repaglinid (0,25 mg egyszeri adag) együttes alkalmazása a repaglinid AUC-t 8,1-szeresére és a Cmax-ot 2,4-szeresére növelte egészséges önkéntesekben. A felezési idő 1,3 óráról 3,7 órára nőtt, ami a repaglinid fokozott és elnyújtott vércukorcsökkentő hatását eredményezte, és a plazma repaglinid koncentrációja az alkalmazást követő 7. órában 28,6-szeresére nőtt a gemfibrozil hatására. A repaglinid és a gemfibrozil együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A közepes erősségű CYP2C8 inhibitor trimetoprim (160 mg napi kétszer), és repaglinid (0,25 mg egyszeri adag) együttes alkalmazása emelte a repaglinid AUC, Cmax és t½ értékét (1,6-szeresére, 1,4-szeresére illetve 1,2-szeresére), de statisztikailag nem volt szignifikáns hatással a vércukorszintre. A fenti farmakodinámiás hatás hiányát a repaglinid szubterápiás adagjánál figyelték meg. A repaglinid trimetoprimmal történő együttes alkalmazását kerülni kell, mivel ennek a kombinációnak a biztonságossági profilját 0,25 mg repaglinid és 320 mg trimetoprim dózis felett nem vizsgálták. Ha az együttes alkalmazás elengedhetetlen, gondos vércukorszint monitorozást és szoros klinikai ellenőrzést kell végezni (lásd 4.4 pont). A rifampicin, ami egy erős CYP3A4 és CYP2C8 induktor, egyszerre indukálja és gátolja a repaglinid metabolizmusát. A repaglinid alkalmazását megelőző, 7 napig tartó rifampicin-kezelés (600 mg), majd a 7. napon mellé adott repaglinid (4 mg egyszeri adag) hatására az AUC 50%-kal csökkent (az indukció és a gátlás együttes hatása). Amikor az utolsó rifampicin adag után 24 órával adták a repaglinidet, a repaglinid AUC-je 80%-kal csökkent (csak indukciós hatás). A rifampicin és a repaglinid együttes alkalmazása éppen ezért szükségessé teheti a repaglinid adagjának módosítását – a vércukor- koncentráció gondos monitorozása mellett - a rifampicin kezelés
megkezdésekor (akut gátlás), együttes alkalmazásukkor (kevert gátlás és indukció), a rifampicin kezelés leállításor (csak indukció) és utána még kb. két hétig, amikor a rifampicin indukciós hatása már nem érvényesül. Nem zárható ki, hogy egyéb induktoroknak pl. fenitoin, karbamazepin, fenobarbitál, orbáncfű (Hypericum perforatum), hasonló hatása lehet. A ketokonazolnak, amely a CYP3A4 enzim erős és kompetitív inhibitorainak egy prototípusa, a repaglinid farmakokinetikájára gyakorolt hatását vizsgálták egészséges egyéneken. 200 mg ketokonazol együttadása (4 mg repaglinid egyszeri adag) 1,2-szeresére emelte a repaglinid AUC-jét és Cmax értékét, míg a vércukor-koncentráció profil kevesebb, mint 8%-kal módosult. 100 mg itrakonazol (CYP3A4 inhibitor) együttadását szintén vizsgálták egészséges önkénteseken, és az AUC 1,4-szeresére emelkedett. Azt tapasztalták, hogy egészséges önkéntesekben a vércukorszint nem változott szignifikánsan. Egészséges önkénteseken végzett gyógyszerkölcsönhatási vizsgálatban 250 mg klaritromicin (a hatásmechanizmusa alapján erős CYP3A4 inhibitor) kissé emelte a repaglinid AUC-jét (1,4-szeresére) és Cmax értékét (1,7-szeresére), megemelte a szérum inzulin AUC-jét, átlagosan 1,5-szeresére és a maximum koncentráció értékét 1,6-szeresére. Ennek a kölcsönhatásnak a pontos mechanizmusa nem ismert. Egy egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban (egyszeri adagban adott 0,25 mg) repaglinid és (ismételten adott 100 mg) ciklosporin együttes alkalmazása a repaglinid AUC-t 2,5-szeresére és a Cmax-értékét 1,8-szeresére növelte. Mivel 0,25 mg repaglinid dózisnál nagyobb adagok esetén a kölcsönhatást még nem vizsgálták, a repaglinid és a ciklosporin együttes alkalmazását kerülni kell. Amennyiben úgy tűnik, hogy együttes adagolásra van szükség, gondos klinikai és vércukor monitorozást kell végezni (lásd 4.4 pont). Egy egészséges önkéntesekkel végzett interakciós vizsgálatban, a közepesen erős CYP2C8- és CYP3A4-gátló deferazirox (30 mg/kg/nap, 4 napon keresztül) és a repaglinid (egyetlen 0,5 mg-os dózis) együttes alkalmazása a repaglinid szisztémás expozíció (AUC) kontrollhoz viszonyított 2,3szeres (90%-os CI [2,03-2,63]) és a Cmax 1,6-szeres (90%-os CI [1,42-1,84]) emelkedését, valamint a vércukorértékek kismértékű, szignifikáns csökkenését eredményezte. Mivel a 0,5 mg-os repaglinid adagnál magasabb dózisoknál a kölcsönhatást nem vizsgálták, a deferazirox repagliniddel történő egyidejű alkalmazását kerülni kell. Amennyiben az együttadás szükségesnek tűnik, gondos klinikai követés és vércukorszint monitorozás szükséges (lásd 4.4 pont). Egy egészséges önkéntesekkel végzett interakciós vizsgálatban, a CYP2C8-gátló (300 mg telítő adag) klopidogréllel történő együttes alkalmazása a repaglinid expozícióját (AUC0–∞) 5,1-szeresére növelte, és (75 mg napi adag) folyamatos alkalmazása a repaglinid expozícióját (AUC0–∞) 3,9-szeresére növelte. A vércukorértékek kismértékű, szignifikáns csökkenését figyelték meg. A klopidogrél és a repaglinid együttes alkalmazását kerülni kell, mert az egyidejű kezelés biztonságossági profilját nem állapították meg ezeknél a betegeknél. Amennyiben egyidejű alkalmazásuk szükséges, a vércukorszintet gondosan monitorozni kell, és szoros klinikai követésre van szükség (lásd 4.4 pont). A béta-blokkoló gyógyszerek elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit. Cimetidin, nifedipin, ösztrogén vagy szimvasztatin (mindegyik CYP3A4 szubsztrát) repagliniddel történő együttadásakor a repaglinid farmakokinetikai paraméterei nem változtak jelentősen. Egészséges önkéntesek esetén a repaglinid kezelésnek nincs klinikailag jelentős hatása a digoxin, theophyllin vagy warfarin farmakokinetikai tulajdonságaira egyensúlyi állapotban. Ezért ezen anyagok repagliniddel való együttadása esetén nincs szükség azok adagjának módosítására. Az alábbi gyógyszerek csökkenthetik a repaglinid hypoglikaemizáló hatását: orális fogamzásgátlók, rifampicin, barbiturátok, karbamazepin, tiazidok, kortikoszteroidok, danazol, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok.
Fokozottan kell ellenőrizni a repaglinid-kezelés alatt álló beteget, ha a fenti gyógyszerek valamelyikével kezelést kezdenek, vagy kezelést fejeznek be, mert a glükózanyagcsere megváltozhat. Ha a repaglinidet olyan gyógyszerekkel együtt kívánják adni, amelyek szintén elsősorban az epével választódnak ki, minden lehetséges kölcsönhatást figyelembe kell venni. Gyermekek Gyermekek és serdülők körében interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Terhes nők részvételével nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A repaglinid alkalmazását terhesség alatt kerülni kell. Szoptatás Szoptató nők részvételével nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A repaglinidet nem szabad szoptató nőknél alkalmazni. Termékenység Az embriofoetális és utódfejlődésre gyakorolt hatásokat valamint a tejbe történő kiválasztást tanulmányozó állatkísérletekből származó adatok az 5.3 pontban találhatóak.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges
képességekre
A Repaglinide Accord közvetlen módon nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, de hypoglykaemiát okozhat. A betegnek javasolni kell, hogy tegyen óvintézkedéseket a vezetés közben jelentkező hypoglykaemia megelőzése érdekében. Különösen fontos ez azok esetében, akik a hypoglykaemia figyelmeztető jeleit nem, vagy csak csökkent mértékben észlelik, vagy gyakran van hypoglykaemiás epizódjuk. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A leggyakrabban jelentett mellékhatás a vércukorszint változása, azaz a hypoglykaemia. Az efféle reakciók előfordulása egyéni tényezőktől függ, olyanoktól, mint az étkezési szokások, az adagolás, a testmozgás és a stressz. A mellékhatások táblázatos felsorolása A repaglinid kezeléssel és más orális antidiabetikumokkal szerzett tapasztalatok alapján az alábbi nemkívánatos hatások várhatók: A gyakoriságra vonatkozó jelzők jelentése: gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100), ritka (≥ 1/10 000, < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Immunrendszeri Allergiás reakciók* Nagyon ritka betegségek és tünetek
Anyagcsere- és Hypoglykaemia Gyakori
táplálkozási betegségek és Hypoglykaemiás coma és Nem ismert tünetek hypoglykaemiás eszméletlenség
Szembetegségek és Fénytörési rendellenesség* Nagyon ritka szemészeti tünetek
Szívbetegségek és a Cardiovascularis betegség Ritka szívvel kapcsolatos tünetek
Emésztőrendszeri Hasfájás, hasmenés Gyakori betegségek és tünetek Hányás, székrekedés Nagyon ritka
Hányinger Nem ismert
Máj- és epebetegségek, Májműködési zavar, emelkedett Nagyon ritka illetve tünetek májenzimértékek*
A bőr és a bőr alatti szövet Túlérzékenység* Nem ismert betegségei és tünetei
- Lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” című szakaszt.
Néhány kiválasztott mellékhatás leírása Allergiás reakciók Általános túlérzékenységi reakciók (pl. anaphylaxiás reakció), vagy immunológiai reakciók, mint a vasculitis. Fénytörési rendellenességek Közismert, hogy a vércukorszint változása átmeneti látászavarokat okoz, különösen a kezelés kezdetén. A repaglinid-kezelés megkezdése után csupán néhány esetben számoltak be erről a rendellenességről. A klinikai vizsgálatok során egyetlen ilyen esetben sem kellett megszakítani a repaglinid-kezelést. Májműködési zavar, emelkedett májenzimértékek A repaglinid-kezelés során néhány esetben a májenzimértékek emelkedéséről számoltak be. A legtöbb eset enyhe és átmeneti jellegű volt, és csupán néhány beteg szakította meg a kezelést a májenzimek emelkedése miatt. Nagyon ritka esetekben súlyos májműködési zavart jelentettek. Túlérzékenység Előfordulhatnak a bőr túlérzékenységi reakciói, mint pl. erythema, viszketés, bőrkiütések és urticaria. Az eltérő kémiai szerkezet miatt nincs ok keresztallergiát feltételezni a szulfonilurea készítményekkel. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A repaglinid kezelést 6 héten keresztül adták, naponta négyszer, hetenként emelkedő adaggal, 4-20 mg-ig. Biztonságosságával kapcsolatos aggályok nem merültek fel. Ebben a klinikai vizsgálatban megnövelt kalóriabevitellel elkerülték a hypoglykaemiát, de egy relatív túladagolás túlzott vércukorszint-csökkenést okozhat hypoglykaemiás tünetek kialakulásával (szédülés, izzadás,
remegés, fejfájás, stb.). Amennyiben ezek a tünetek előfordulnának, megfelelő intézkedéseket kell tenni az alacsony vércukorszint korrekciójára (szájon át bevett szénhidrátok). Súlyosabb mértékű hypoglykaemiát, amely rohammal, eszméletvesztéssel vagy comával jár, intravénásan adott glükózzal kell kezelni.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia, egyéb vércukorszint-csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok, ATC kód: A10B X02. Hatásmechanizmus A repaglinid egy rövid hatású, orálisan alkalmazott, inzulinszekréciót fokozó szer. A repaglinid azáltal csökkenti akutan a vércukorszintet, hogy serkenti az inzulin felszabadulását a pancreasból, ez a hatás a pancreas-szigetek működőképes β-sejtjeitől függ. A repaglinid a többi szekréciófokozó célproteinjétől eltérő célproteinen keresztül zárja a β-sejt membránjában az ATP-függő kálium-csatornákat. Ez depolarizálja a β-sejtet, és a kalcium-csatornák megnyitásához vezet. Az ennek következtében megnövekedett kalcium beáramlás a β-sejt inzulin szekrécióját indukálja. Farmakodinámiás hatások 2-es típusú diabeteses betegeknél az étkezésekre adott inzulinotróp válasz a repaglinid adag bevétele után 30 percen belül jelentkezett. Ez vércukorcsökkentő hatást eredményezett az étkezés alatt. A megemelt inzulinszint nem tart tovább, mint az étkezés időtartama. A plazma repaglinid szintje gyorsan csökkent, és 4 órával a bevétel után alacsony koncentrációt mértek a 2-es típusú cukorbetegek plazmájában. Klinikai hatásosság és biztonságosság Dózisfüggő vércukorcsökkenést igazoltak 2-es típusú cukorbetegekben 0,5-4 mg repaglinid adagok alkalmazása esetén. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a repaglinid adagolása akkor optimális, ha azt a főétkezésekhez adják (preprandiális adagolás). Az adagot általában az étkezést megelőző 15 percben javasolt bevenni, de a tabletta bevehető közvetlenül az étkezést megelőzően vagy 30 perccel az étkezés előtt is. Az egyik epidemiológiai vizsgálat szerint felmerül a repagliniddel kezelt csoportban az akut koronária szindróma fokozott kockázata a szulfonilureát alkalmazó csoporthoz viszonyítva (lásd 4.4 és 4.8 pont).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A repaglinid gyorsan felszívódik a gastrointestinális traktusból, ami a hatóanyag plazmakoncentrációjának gyors növekedéséhez vezet. A plazmaszint a gyógyszer bevétele után 1 órán belül éri el a csúcsértéket. A maximum elérése után a plazmaszint gyorsan csökken. Farmakokinetikáját átlagosan 63%-os abszolút biohasznosulás (CV 11%) jellemzi. Nem találtak klinikailag jelentős farmakokinetikai különbséget akkor, ha a repaglinidet 0, 15 vagy
30 perccel az étkezés előtt, illetve ha éhgyomorra adták. Klinikai vizsgálatok során a plazmakoncentrációban jelentős interindividuális ingadozást (60%) találtak. Az intraindividuális ingadozás csekély vagy közepes mértékű (35%), de mivel a repaglinid adagot az egyéni klinikai válasz függvényében kell beállítani, így az interindividuális ingadozás a hatásosságot nem befolyásolja. Eloszlás A repaglinid farmakokinetikáját kb. 30 literes, alacsony megoszlási térfogat jellemzi (megegyezik az intracelluláris folyadékban való megoszlással), és emberben nagymértékben (több mint 98%-ban) kötődik a plazmafehérjékhez. Elimináció A repaglinid gyorsan, 4-6 órán belül kiürül a vérből. A plazma elimináció felezési ideje kb. 1 óra. A repaglinid csaknem teljesen metabolizálódik, és klinikai szempontból lényeges hypoglykaemiás hatással rendelkező metabolitot nem azonosítottak. A repaglinid metabolitjai elsődlegesen az epével választódnak ki. A bevitt adag kis része (8%-nál kevesebb) elsősorban metabolit formájában jelenik meg a vizeletben. Változatlan formában a repaglinid 1%-ánál kisebb része ürül ki a széklettel. Különleges betegcsoportok A repaglinid expozíció fokozott májelégtelenségben szenvedőknél és idősebb 2-es típusú cukorbetegeknél. 2 mg egyszeri adag felvétele után (májelégtelenségben szenvedőknél 4 mg) az AUC (SD) egészséges önkéntesekben 31,4 ng/ml x óra (28,3) volt, májelégtelenségben szenvedőknél 304,9 ng/ml x óra (228,0) és 2-es típusú idős cukorbetegeknél 117,9 ng/ml x óra (83,8) volt. Súlyosan vesekárosodott betegeknél (kreatinin clearance: 20-39 ml/perc) öt napig tartó repaglinid kezelés (3 x 2 mg/nap) után a görbe alatti terület (AUC) és a felezési idő (t½) a normál vesefunkciójú betegek értékeihez képest szignifikánsan, a kétszeresére emelkedett. Gyermekek Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre. Állatkísérletekben a repaglinid nem mutatott teratogén hatást. A vemhesség utolsó szakaszában és a szoptatás alatt nagy adagú repagliniddel kezelt nőstény patkányoknál a patkány foetusban és az újszülött utódokban embriotoxicitást és abnormális végtagfejlődést figyeltek meg. A repaglinidet kimutatták az állatok tejében.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Mikrokristályos cellulóz(E460) Vízmentes kalcium-hidrogén-foszfát
Kukoricakeményítő Povidon Glicerin Magnézium-sztearát Meglumin Poloxamer 188 Sárga vas-oxid (E172)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
30, 90, 120, 180 vagy 270 tabletta alumínium/alumínium buborékfóliában, dobozban. 100 tabletta HDPE palackban, dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Nincsenek különleges előírások.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Accord Healthcare S.L.U. World Trade Center, Moll de Barcelona, s/n, Edifici Est 6ª planta, 08039 Barcelona, Spanyolország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/11/743/006-009, EU/1/11/743/010, EU/1/11/743/017
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011 december 22 A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2016 Szeptember 19
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
Repaglinide Accord 2 mg tabletta
2 mg repaglinid tablettánként.
Barackszínű, kerek, bikonvex, levágott élű, filmborítás nélküli tabletta az egyik oldalán „R” felirattal, a másikon felirat nélkül. Márványozott színezet előfordulhat.
kielégítően. A repaglinid javallott még metforminnal történő kombinációban, azon 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő felnőttek esetében, akik csak metformin monoterápiával nem tarthatók
Az optimális vércukorszint kialakításához a repaglinidet étkezés előtt kell bevenni és egyénileg kell
Rövid ideig tartó repaglinid-kezelés is elegendő lehet azoknál a 2-es típusú cukorbetegeknél, akik
vércukor-választól függően.
Különleges betegcsoportok
MájkárosodásMájelégtelenségben szenvedő betegeken nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Legyengült vagy alultáplált betegek.
A repaglinid-kezelésre átállított betegeknél a javasolt, maximális kezdő adag 1 mg közvetlenül a
Gyermekek
A repaglinidet a főétkezések előtt kell bevenni (azaz preprandialisan).
megelőző 30 perctől a közvetlenül az étkezés előtti bevételig terjedhet (azaz preprandialisan naponta 2, 3 vagy 4 étkezés alkalmával). Azoknak a betegeknek, akik kihagynak egy étkezést (vagy beiktatnak
- A repagliniddel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.
- Gemfibrozil egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont).
esetekben szükséges lehet a repaglinid kezelés megszakítása, és ideiglenes inzulinkezelés alkalmazása Hypoglykaemia A repaglinid, a többi inzulinszekréciót serkentő antidiabetikumhoz hasonlóan, hypoglykaemiát képes előidézni. Egyidejű alkalmazás inzulinszekréciót serkentő antidiabetikumokkal Az orális antidiabetikumok vércukorcsökkentő hatása nagyon sok betegben idővel csökken. Ez lehet a diabetes súlyosbodásának vagy a gyógyszer iránti érzékenység csökkenésének a következménye. Ezt a jelenséget másodlagos rezisztenciának nevezik, megkülönböztetve az elsődleges rezisztenciától, amikor egyes betegeknél már az első gyógyszer hatástalannak bizonyul. Mielőtt a betegnél másodlagos rezisztenciát állapítanának meg, ellenőrizni kell az adag beállítását, a diéta és a fizikai aktivitás betartását. A repaglinid a ß–sejteken egy meghatározott kötőhelyen rövid ideig fejti ki hatását. Inzulinszekréciót fokozó szerekkel szembeni másodlagos rezisztencia esetén a repaglinid hatásának tanulmányozására nem végeztek klinikai vizsgálatokat. Egyéb inzulinszekréciót fokozó szerekkel való kombinációs kezeléssel nem történtek klinikai vizsgálatok. Egyidejű alkalmazás Neutral Protamin Hagedorn (NPH) inzulinnal vagy tiazolidindion vegyületekkel NPH inzulinnal vagy tiazolidindion vegyületekkel való kombinációs kezelésben végeztek vizsgálatokat. Mindemellett más kombinációs kezelésekhez viszonyítva a haszon-kockázat profil továbbra is megtartott. Egyidejű alkalmazás metforminnal Metforminnal való kombinációs kezelésben növekszik a hypoglykaemia veszélye. . Akut koronária szindróma A repaglinid alkalmazása összefüghet az akut koronária szindróma (pl. myocardialis infarctus) gyakoriságának növekedésével, lásd 4.8 és 5.1 pont. Együttes alkalmazás
A repaglinidet körültekintéssel kell használni, vagy alkalmazását kerülni kell olyan betegek esetén, akik a repaglinid metabolizmusát befolyásoló gyógyszert kapnak (lásd 4.5 pont). Ha az együttes alkalmazás elengedhetetlen, gondos vércukorszint monitorozást és szoros klinikai ellenőrzést kell végezni.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Számos olyan gyógyszer ismert, amely a repaglinid metabolizmusát befolyásolja, ezért az orvosnak a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokat figyelembe kell vennie. In vitro adatok azt mutatják, hogy a repaglinid metabolizmusában főként a CYP2C8, de a CYP3A4 is szerepet játszik. Egészséges önkénteseken végzett klinikai vizsgálatok adatai alapján a repaglinid lebontásában a CYP2C8 tűnik a legfontosabb enzimnek, míg a CYP3A4 szerepe kisebb, de a CYP3A4 relatív szerepe megnőhet, ha a CYP2C8 gátolt. Következésképpen a fenti citokróm P-450 enzimeket befolyásoló vegyületek gátlás vagy indukció révén megváltoztathatják a repaglinid metabolizmusát és ezáltal a clearance-ét is. Különös gondossággal kell eljárni, ha a repagliniddel együtt olyan inhibitorokat alkalmaznak, amelyek mind a CYP2C8, mind a CYP3A4 enzimeket gátolják. In vitro adatok alapján úgy tűnik, hogy a repaglinid az aktív hepatikus felvétel szubsztrátja (organic anion transporting protein OATP1B1). Azok a gyógyszerek, amelyek gátolják az OATP1B1-et, hasonló módon a repaglinid plazmakoncentrációját növelő potenciállal rendelkezhetnek, mint azt a ciklosporinnál igazolták (lásd alább). A következő anyagok fokozhatják és/vagy elnyújthatják a repaglinid hypoglykaemizáló hatását: gemfibrozil, klaritromicin, itrakonazol, ketokonazol, trimetoprim, ciklosporin, deferazirox, klopidogrél, egyéb antidiabetikus hatású vegyületek, monoaminoxidáz-gátlók (MAO-gátlók), nem szelektív béta-blokkoló vegyületek, angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók, szalicilátok, nem szteroid gyulladásgátlók, oktreotid, alkohol és anabolikus szteroidok. A CYP2C8 gátló gemfibrozil (600 mg napi kétszer) és a repaglinid (0,25 mg egyszeri adag) együttes alkalmazása a repaglinid AUC-jét 8,1-szeresére és a Cmax-ot 2,4-szeresére növelte egészséges önkéntesekben. A felezési idő 1,3 óráról 3,7 órára nőtt, ami a repaglinid fokozott és elnyújtott vércukorcsökkentő hatását eredményezte, és a plazma repaglinid koncentrációja az alkalmazást követő 7. órában 28,6-szeresére nőtt a gemfibrozil hatására. A repaglinid és a gemfibrozil együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A közepes erősségű CYP2C8 inhibitor trimetoprim (160 mg napi kétszer), és repaglinid (0,25 mg egyszeri adag) együttes alkalmazása emelte a repaglinid AUC, Cmax és t½ értékét (1,6-szeresére, 1,4-szeresére illetve 1,2-szeresére), de statisztikailag nem volt szignifikáns hatással a vércukorszintre. A fenti farmakodinámiás hatás hiányát a repaglinid szubterápiás adagjánál figyelték meg. A repaglinid trimetoprimmal történő együttes alkalmazását kerülni kell, mivel ennek a kombinációnak a biztonságossági profilját 0,25 mg repaglinid és 320 mg trimetoprim dózis felett nem vizsgálták. Ha az együttes alkalmazás elengedhetetlen, gondos vércukorszint monitorozást és szoros klinikai ellenőrzést kell végezni (lásd 4.4 pont). A rifampicin, ami egy erős CYP3A4 és CYP2C8 induktor, egyszerre indukálja és gátolja a repaglinid metabolizmusát. A repaglinid alkalmazását megelőző, 7 napig tartó rifampicin-kezelés (600 mg), majd a 7. napon mellé adott repaglinid (4 mg egyszeri adag) hatására az AUC 50%-kal csökkent (az indukció és gátlás együttes hatása). Amikor az utolsó rifampicin adag után 24 órával adták a repaglinidet, a repaglinid AUC-je 80%-kal csökkent (csak indukciós hatás). A rifampicin és a repaglinid együttes alkalmazása éppen ezért szükségessé teheti a repaglinid adagjának módosítását – a vércukor-koncentráció gondos monitorozása mellett - a rifampicin kezelés megkezdésekor (akut gátlás), együttes alkalmazásukkor (kevert gátlás és indukció), a rifampicin kezelés leállításor (csak indukció) és utána még kb. két hétig, amikor a rifampicin indukciós hatása
már nem érvényesül. Nem zárható ki, hogy egyéb induktoroknak, pl. fenitoin, karbamazepin, fenobarbitál, orbáncfű (Hypericum perforatum) hasonló hatása lehet. A ketokonazolnak, amely a CYP3A4 enzim erős és kompetitív inhibitorainak egy prototípusa, a repaglinid farmakokinetikájára gyakorolt hatását vizsgálták egészséges egyéneken. 200 mg ketokonazol együttadása (4 mg repaglinid egyszeri adag) 1,2-szeresére emeli a repaglinid AUC-jét és Cmax értékét, míg a vércukor-koncentráció profil kevesebb, mint 8%-kal módosult. 100 mg itrakonazol (CYP3A4 inhibitor) együttadását szintén vizsgálták egészséges önkénteseken, és az AUC 1,4-szeresére emelkedett. Azt tapasztalták, hogy egészséges önkéntesekben a vércukorszint nem változott szignifikánsan. Egészséges önkénteseken végzett gyógyszerkölcsönhatási vizsgálatban 250 mg klaritromicin (a hatásmechanizmusa alapján erős CYP3A4 inhibitor) kissé emelte a repaglinid AUC-jét (1,4-szeresére) és Cmax értékét (1,7-szeresére), megemelte a szérum inzulin AUC-jét, átlagosan 1,5-szeresére és a maximum koncentráció értékét 1,6-szeresére. Ennek a kölcsönhatásnak a pontos mechanizmusa nem ismert. Egy egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban (egyszeri adagban adott 0,25 mg) repaglinid és (ismételten adott 100 mg) ciklosporin együttes alkalmazása a repaglinid AUC-t 2,5-szeresére és a Cmax-értékét 1,8-szeresére növelte. Mivel 0,25 mg repaglinid dózisnál nagyobb adagok esetén a kölcsönhatást még nem vizsgálták, a repaglinid és a ciklosporin együttes alkalmazását kerülni kell. Amennyiben úgy tűnik, hogy együttes adagolásra van szükség, gondos klinikai és vércukor monitorozást kell végezni (lásd 4.4 pont). Egy egészséges önkéntesekkel végzett interakciós vizsgálatban, a közepesen erős CYP2C8- és CYP3A4-gátló deferazirox (30 mg/kg/nap, 4 napon keresztül) és a repaglinid (egyetlen 0,5 mg-os dózis) együttes alkalmazása a repaglinid szisztémás expozíció (AUC) kontrollhoz viszonyított 2,3szeres (90%-os CI [2,03-2,63]) és a Cmax 1,6-szeres (90%-os CI [1,42-1,84]) emelkedését, valamint a vércukorértékek kismértékű, szignifikáns csökkenését eredményezte. Mivel a 0,5 mg-os repaglinid adagnál magasabb dózisoknál a kölcsönhatást nem vizsgálták, a deferazirox repagliniddel történő egyidejű alkalmazását kerülni kell. Amennyiben az együttadás szükségesnek tűnik, gondos klinikai követés és vércukorszint monitorozás szükséges (lásd 4.4 pont). Egy egészséges önkéntesekkel végzett interakciós vizsgálatban, a CYP2C8-gátló (300 mg telítő adag) klopidogréllel történő együttes alkalmazása a repaglinid expozícióját (AUC0–∞) 5,1-szeresére növelte, és (75 mg napi adag) folyamatos alkalmazása a repaglinid expozícióját (AUC0–∞) 3,9-szeresére növelte. A vércukorértékek kismértékű, szignifikáns csökkenését figyelték meg. A klopidogrél és a repaglinid együttes alkalmazását kerülni kell, mert az egyidejű kezelés biztonságossági profilját nem állapították meg ezeknél a betegeknél. Amennyiben egyidejű alkalmazásuk szükséges, a vércukorszintet gondosan monitorozni kell, és szoros klinikai követésre van szükség (lásd 4.4 pont). A béta-blokkoló gyógyszerek elfedhetik a hypoglykaemia tüneteit. Cimetidin, nifedipin, ösztrogén vagy szimvasztatin (mindegyik CYP3A4 szubsztrát) repagliniddel történő együttadásakor a repaglinid farmakokinetikai paraméterei nem változtak jelentősen. Egészséges önkéntesek esetén a repaglinid kezelésnek nincs klinikailag jelentős hatása a digoxin, theophyllin vagy warfarin farmakokinetikai tulajdonságaira egyensúlyi állapotban. Ezért ezen anyagok repagliniddel való együttadása esetén nincs szükség azok adagjának módosítására. Az alábbi gyógyszerek csökkenthetik a repaglinid hypoglikaemizáló hatását: orális fogamzásgátlók, rifampicin, barbiturátok, karbamazepin, tiazidok, kortikoszteroidok, danazol, pajzsmirigyhormonok és szimpatomimetikumok. Fokozottan kell ellenőrizni a repaglinid kezelés alatt álló beteget, ha a fenti gyógyszerek valamelyikével kezelést kezdenek, vagy kezelést fejeznek be, mert a glükózanyagcsere megváltozhat.
Ha a repaglinidet olyan gyógyszerekkel együtt kívánják adni, amelyek a repaglidinhez hasonlóan szintén elsősorban az epével választódnak ki, minden lehetséges kölcsönhatást figyelembe kell venni. Gyermekek Gyermekek és serdülők körében interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Terhes nők részvételével nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A repaglinid alkalmazását terhesség alatt kerülni kell. Szoptatás Szoptató nők részvételével nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A repaglinidet nem szabad szoptató nőknél alkalmazni. Termékenység Az embriofoetális és utódfejlődésre gyakorolt hatásokat valamint a tejbe történő kiválasztást tanulmányozó állatkísérletekből származó adatok az 5.3 pontban találhatóak.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Repaglinide Accord közvetlen módon nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket, de hypoglykaemiát okozhat. A betegnek javasolni kell, hogy tegyen óvintézkedéseket a vezetés közben jelentkező hypoglykaemia megelőzése érdekében. Különösen fontos ez azok esetében, akik a hypoglykaemia figyelmeztető jeleit nem, vagy csak csökkent mértékben észlelik, vagy gyakran van hypoglykaemiás epizódjuk. A gépjárművezetésre vonatkozó ajánlást ezen körülmények között kell meghatározni.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása A leggyakrabban jelentett mellékhatás a vércukorszint változása, azaz a hypoglykaemia. Az efféle reakciók előfordulása egyéni tényezőktől függ, olyanoktól, mint az étkezési szokások, az adagolás, a testmozgás és a stressz. A mellékhatások táblázatos felsorolása A repaglinid kezeléssel és más orális antidiabetikumokkal szerzett tapasztalatok alapján az alábbi mellékhatások várhatók: A gyakoriságra vonatkozó jelzők jelentése: gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100), ritka (≥ 1/10 000, < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Immunrendszeri Allergiás reakciók* Nagyon ritka betegségek és tünetek
Anyagcsere- és Hypoglykaemia Gyakori táplálkozási betegségek és Hypoglykaemiás coma és Nem ismert tünetek hypoglykaemiás eszméletlenség
Szembetegségek és Fénytörési rendellenesség* Nagyon ritka szemészeti tünetek
Szívbetegségek és a Cardiovascularis betegség Ritka szívvel kapcsolatos tünetek
Emésztőrendszeri Hasfájás, hasmenés Gyakori betegségek és tünetek Hányás, székrekedés Nagyon ritka
Hányinger Nem ismert
Máj- és epebetegségek, Májműködési zavar, emelkedett Nagyon ritka illetve tünetek májenzimértékek*
A bőr és a bőr alatti szövet Túlérzékenység* Nem ismert betegségei és tünetei
- Lásd alább a „Néhány kiválasztott mellékhatás leírása” című szakaszt.
Néhány kiválasztott mellékhatás leírása Allergiás reakciók Általános túlérzékenységi reakciók (pl. anaphylaxiás reakció), vagy immunológiai reakciók, mint a vasculitis. Fénytörési rendellenességek Közismert, hogy a vércukorszint változása átmeneti látászavarokat okoz, különösen a kezelés kezdetén. A repaglinid-kezelés megkezdése után csupán néhány esetben számoltak be erről a rendellenességről. A klinikai vizsgálatok során egyetlen ilyen esetben sem kellett megszakítani a repaglinid-kezelést. Májműködési zavar, emelkedett májenzimértékek A repaglinid-kezelés során néhány esetben a májenzimértékek emelkedéséről számoltak be. A legtöbb eset enyhe és átmeneti jellegű volt, és csupán néhány beteg szakította meg a kezelést a májenzimek emelkedése miatt. Nagyon ritka esetekben súlyos májműködési zavart jelentettek. Túlérzékenység Előfordulhatnak a bőr túlérzékenységi reakciói, mint pl. erythema, viszketés, bőrkiütések és urticaria. Az eltérő kémiai szerkezet miatt nincs ok keresztallergiát feltételezni a szulfonilurea készítményekkel. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
A repaglinid-kezelést 6 héten keresztül adták, naponta négyszer, hetenként emelkedő adaggal, 4-20 mg-ig. Biztonságosságával kapcsolatos aggályok nem merültek fel. Ebben a klinikai vizsgálatban megnövelt kalóriabevitellel elkerülték a hypoglykaemiát, de egy relatív túladagolás túlzott vércukorszint-csökkenést okozhat hypoglykaemiás tünetek kialakulásával (szédülés, izzadás, remegés, fejfájás, stb.). Amennyiben ezek a tünetek előfordulnának, megfelelő intézkedéseket kell tenni az alacsony vércukorszint korrekciójára (szájon át bevett szénhidrátok). Súlyosabb mértékű
hypoglykaemiát, amely rohammal, eszméletvesztéssel vagy comával jár, intravénásan adott glükózzal kell kezelni.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antidiabetikus terápia, egyéb vércukorszint-csökkentő gyógyszerek, kivéve inzulinok, ATC kód: A10B X02. Hatásmechanizmus A repaglinid egy, rövid hatású, orálisan alkalmazott, inzulinszekréciót fokozó szer. A repaglinid azáltal csökkenti akutan a vércukorszintet, hogy serkenti az inzulin felszabadulását a pancreasból, ez a hatás a pancreas-szigetek működőképes β-sejtjeitől függ. A repaglinid a többi szekréciófokozó célproteinjétől eltérő célproteinen keresztül zárja a β-sejt membránjában az ATP-függő kálium-csatornákat. Ez depolarizálja a β-sejtet, és a kalcium-csatornák megnyitásához vezet. Az ennek következtében megnövekedett kalcium beáramlás a β-sejt inzulin szekrécióját indukálja. Farmakodinámiás hatások 2-es típusú diabeteses betegeknél az étkezésekre adott inzulinotróp válasz a repaglinid adag bevétele után 30 percen belül jelentkezett. Ez vércukorcsökkentő hatást eredményezett az étkezés alatt. A megemelt inzulinszint nem tart tovább, mint az étkezés időtartama. A plazma repaglinid szintje gyorsan csökkent, és 4 órával a bevétel után alacsony koncentrációt mértek a 2-es típusú cukorbetegek plazmájában. Klinikai hatásosság és biztonságosság Dózisfüggő vércukorcsökkenést igazoltak 2-es típusú cukorbetegekben 0,5-4 mg repaglinid adagok alkalmazása esetén. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a repaglinid adagolása akkor optimális, ha azt a főétkezésekhez adják (preprandiális adagolás). Az adagot általában az étkezést megelőző 15 percben javasolt bevenni, de a tabletta bevehető közvetlenül az étkezést megelőzően vagy 30 perccel az étkezés előtt is. Az egyik epidemiológiai vizsgálat szerint felmerül a repagliniddel kezelt csoportban az akut koronária szindróma fokozott kockázata a szulfonilureát alkalmazó csoporthoz viszonyítva (lásd 4.4 és 4.8 pont).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás A repaglinid gyorsan felszívódik a gastrointestinális traktusból, ami a hatóanyag plazmakoncentrációjának gyors növekedéséhez vezet. A plazmaszint a gyógyszer bevétele után 1 órán belül éri el a csúcsértéket. A maximum elérése után a plazmaszint gyorsan csökken Farmakokinetikáját átlagosan 63%-os abszolút biohasznosulás (CV 11%) jellemzi. Nem találtak klinikailag jelentős farmakokinetikai különbséget akkor, ha a repaglinidet 0, 15 vagy 30 perccel az étkezés előtt, illetve ha éhgyomorra adták. Klinikai vizsgálatok során a plazmakoncentrációban jelentős interindividuális ingadozást (60%)
találtak. Az intraindividuális ingadozás csekély vagy közepes mértékű (35%), de mivel a repaglinid adagot az egyéni klinikai válasz függvényében kell beállítani, így az interindividuális ingadozás a hatásosságot nem befolyásolja. Eloszlás A repaglinid farmakokinetikáját kb. 30 literes, alacsony megoszlási térfogat jellemzi (megegyezik az intracelluláris folyadékban való megoszlással), és emberben nagymértékben (több mint 98%-ban) kötődik a plazmafehérjékhez. Elimináció A repaglinid gyorsan, 4-6 órán belül kiürül a vérből. A plazma elimináció felezési ideje kb. 1 óra. A repaglinid csaknem teljesen metabolizálódik, és klinikai szempontból lényeges hypoglykaemiás hatással rendelkező metabolitot nem azonosítottak. A repaglinid metabolitjai elsődlegesen az epével választódnak ki. A bevitt adag kis része (8%-nál kevesebb) elsősorban metabolit formájában jelenik meg a vizeletben. Változatlan formában a repaglinid 1%-ánál kisebb része ürül ki a széklettel. Különleges betegcsoportok A repaglinid expozíció fokozott májelégtelenségben szenvedőknél és idősebb 2-es típusú cukorbetegeknél. 2 mg egyszeri adag felvétele után (májelégtelenségben szenvedőknél 4 mg) az AUC (SD) egészséges önkéntesekben 31,4 ng/ml x óra (28,3) volt, májelégtelenségben szenvedőknél 304,9 ng/ml x óra (228,0) és 2-es típusú idős cukorbetegeknél 117,9 ng/ml x óra (83,8) volt. Súlyosan vesekárosodott betegeknél (kreatinin clearance: 20-39 ml/perc) öt napig tartó repaglinid kezelés (3 x 2 mg/nap) után a görbe alatti terület (AUC) és a felezési idő (t½) a normál vesefunkciójú betegek értékeihez képest szignifikánsan, a kétszeresére emelkedett. Gyermekek Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre. Állatkísérletekben a repaglinid nem mutatott teratogén hatást. A vemhesség utolsó szakaszában és a szoptatás alatt nagy adagú repagliniddel kezelt nőstény patkányoknál a patkány foetusban és az újszülött utódokban embriotoxicitást és abnormális végtagfejlődést figyeltek meg. A repaglinidet kimutatták a kísérleti állatok tejében.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Mikrokristályos cellulóz (E460) Vízmentes kalcium-hidrogén-foszfát Kukoricakeményítő Povidon Glicerin
Magnézium-sztearát Meglumin Poloxamer 188 Vörös vas-oxid (E172)
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető
6.3 Felhasználhatósági időtartam
2 év
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
30, 90, 120, 180 vagy 270 tabletta alumínium/alumínium buborékfóliában, dobozban. 100 tabletta HDPE palackban, dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Nincsenek különleges előírások.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Accord Healthcare S.L.U. World Trade Center, Moll de Barcelona, s/n, Edifici Est 6ª planta, 08039 Barcelona, Spanyolország
8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/11/743/011-014, EU/1/11/743/015, EU/1/11/743/018
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2011 december 22 A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2016 Szeptember 19
10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.